15perc olvasás
„Külpolitikai kényszerpálya, szűk mozgástér, vonakodó csatlós, utolsó csatlós” – megannyi kulcsfogalom (közhely, sztereotípia) vált ismerőssé az utóbbi évtizedekben a két háború közötti magyar külpolitikával kapcsolatban. E fogalmak mindegyike azt a kérdést idézi fel – természetesen a második világháború katasztrófájának perspektívájából –, vajon szükségszerű, netán elkerülhetetlen volt-e, hogy Magyarország Németország utolsó szövetségeseként fejezze be a háborút, s ezzel megint a vesztesek oldalára kerüljön. Vajon volt-e alternatívája annak, hogy Magyarország a revíziós hatalmak tagjaként részt vegyen a második világháborúban, amelynek mérlege minden szempontból tragikus? Hiszen a súlyos emberveszteség, a visszacsatolt területek elvesztése és a háború utáni szovjetizálás mind az újabb háborús kudarc eredménye volt.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
