rubicon

Modern „vallásháború"

az Alger Hisstory
12 perc olvasás

A húszas évek második felétől az Egyesült Államok értelmiségi köreiben, az egyetemi klubokban egyenesen egyfajta intellektuális rangot jelentett, ha valaki baloldali volt. A harmincas években a New York-i luxuslakásokban élők köreiben az számított „trendi”-nek, aki szimpatizált a „vörösökkel”. Minél radikálisabb népboldogító nézeteket vallott, annál jobban rajongtak érte. A New Deal időszaka alatt ezek a „rangos” értelmiségiek először találták meg a hangot az államapparátus legkülönbözőbb posztjain álló, sokszor hozzájuk hasonló vagy éppen közülük kikerült tisztviselőkkel.

Alger Hiss több­ge­ne­rá­ciós ame­ri­kai csa­lád sar­ja­ként 1904-ben szü­le­tett Bal­ti­mo­re-ban. Öten vol­tak test­vé­rek. Alger még nem töl­töt­te be har­ma­dik élet­évét, ami­kor ap­ja ön­gyil­kos lett. A csa­lád­fenn­tar­tó ha­lá­la el­le­né­re Alger az USA leg­jobb is­ko­lái­ban ta­nult. A Johns Hopkinson kez­dett, majd a Har­vard jo­gi ka­rán dip­lo­má­zott. 

Kom­mu­nis­tá­k kulcs­po­zí­ciók­ban

Hiss 1934-ben lé­pett ál­la­mi szol­gá­lat­ba, és 1947-ig dol­go­zott kor­mány­tiszt­vi­se­lő­ként. Elő­ször a New Deal egyik újon­nan

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta