A 16. században még kivételesen erősnek és szilárdnak látszó Oszmán Birodalom a 17. század első felében válságból válságba bukdácsolt.
Egy angol utazó a 17. század elején azt írta, hogy bár az oszmán állam fenn fog maradni, soha többé nem lesz olyan erős, mint korábban. A birodalom helyzetének megrendülését a korabeli oszmán vezetők és értelmiségiek is érzékelték és kommentálták.
Mindazt, ami a megelőző század utolsó harmadától történt, úgy értelmezték, hogy összeomlott a „világ rendje”. Némelyikük a változásokat történelmi távlatokba helyezte, és Ibn Haldún ciklikus történelemfelfogását átvéve úgy vélte, hogy a birodalom belépett életének utolsó szakaszába.
Az európai történelem „17. századi válságként” ismert korszakának megfelelője az Oszmán Birodalomban is megvolt, csak kissé korábban kezdődött: már az 1580-as évek végén rendszerszintű problémákkal kellett a Portának szembenéznie. A legnagyobb gondot eleinte a pénzrendszer zavarai okozták. A bajok orvoslására tett kísérletek azután fokozatosan az egész intézményrendszer átalakításához, végső soron az ún. „klasszikus rendszer” lebontásához vezettek. Az intézményi átalakítás mindenekelőtt három fő területet érintett: a pénzügyigazgatást, az adórendszert és -behajtást, valamint a jövedelemgazdálkodást, azaz a jövedelmek újszerű megosztását az elit különböző csoportjai
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
