Márton Áron

77 080 oldalnyi irat 236 kötetben – a rettegett román politikai rendőrség, a Securitate fennállása alatt egyetlen személy megfigyelése során sem termelt annyi dokumentumot, mint Márton Áron erdélyi magyar katolikus püspök követése kapcsán. Nem véletlen, hogy az államvédelem fokozott érdeklődést mutatott a főpap munkássága iránt. Márton Áron élete végéig hű maradt jelmondatához: „Non recuso laborem”, azaz „nem futamodom meg a munkától”, tágabb értelemben: „nem utasítom vissza a szenvedést”. Elkötelezett közösségépítő tevékenységet folytatott, fáradhatatlanul képviselte az erdélyi magyarság érdekeit, miközben szívósan ellenállt a 20. századi elnyomó rendszerek sorozatos próbálkozásainak, hogy megtörjék. Mindenkor szót emelt az igazságtalanságok ellen, kiállt az üldözöttek és az elnyomottak védelmében. Elutasította a kommunista rezsimmel való kollaborációt, ám rendületlen helytállása mellett is elérte, hogy a romániai katolikus egyház a meghurcoltatások ellenére, jelentős korlátozások közepette, de folytathassa működését.