Marsigli gróf itala

1683 júliusában Luigi Fernando Marsigli grófot, a savoyai dragonyos-ezred kapitányát a Győr környékén sikerrel portyázó tatár lovasok elfogták, s hat aranyért Ahmed temesvári pasának eladták. A bolognai származású nemesifjút a kávéfőzők vezetőjének őrizetére bízták, aki – nem törődve címmel, ranggal, beosztással – Marsiglit a kávétörők közé osztotta be. A Bécs ostromára induló oszmán sereg kávéból is óriási készleteket vitt magával.A törökök körében igen népszerű itallal kapcsolatos összes teendő a tábori kávéfőzők feladata volt, a grófnak így alkalma nyílt elsajátítani a „fekete leves” elkészítésének minden fortélyát.

A kényszerű tanulóidő Marsigli szerencséjére nem tartott túl sokáig, hiszen Kara Musztafa nagyvezír csapatai Bécs mellett döntő vereséget szenvedtek, s a török had futva menekült a császárváros alól. Marsigli a zavaros viszonyokat kihasználva megpróbált elszökni, de elfogták, s csak kávétörő társai segítsége mentette meg a halálos ítélettől. A visszavonuló sereggel együtt Boszniába került, ahonnan sikerült eljuttatnia egy levelet velencei barátaihoz. Hamarosan megérkezett a váltságdíj, s kiszabadulva fogságából Bécsbe utazott, ahol Lipót császár ezredessé léptette elő, de mivel szervezete legyengült, néhány hónapra szabadságra küldte.

Marsigli nem töltötte hiábavalóságokkal az időt. Sopron környéki pihenője alatt nyomdába adta feljegyzéseit a kávéról, a kávéfőzésről s a kellemes ital hatásairól. „Bevanda asiatica...” – Ázsiai ital... – ez lett a kis könyv címe, amely 1685-ben Bécsben jelent meg, s amelyet Marsigli gróf a bécsi nunciusnak, Buonvisinek ajánlott. A leírásból kiderül, hogy Marsigli nem a kávéfőzők sátorában találkozott először a kávéval. Mielőtt katonai pályára lépett volna, Velence szolgálatában állt, s a konstantinápolyi velencei követ mellett dolgozott. A török fővárosban ismerkedett meg a fekete itallal, sőt egy Hüsszein effendi nevű kitűnő tudós a kávécserje tulajdonságairól is szakszerű magyarázatot nyújtott az itáliai idegennek. Marsigli tehát elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait foglalhatta össze munkájában.

„Idegen italt hozok Excellenciád asztalára, mely egészséges, finom...” – írja Buonvisinek, majd részletes leírást ad a kávécserjéről, termesztéséről, az érett kávé ízéről s a feldolgozás technikájáról: a leszedett kávét szárítani kell, majd kézimalomban megőrlik, s az aszalódott szemeket kipergetik. A fogyaszható ital elkészítése igazi művészet, szakavatott „mester”, a pohárnok feladata. A kávé pörkölése komoly figyelmet kíván, gyakran