rubicon

Magyarország és a régió útja az unióba

15 perc olvasás

Magyarország a társadalmi és gazdasági átalakulása részeként fontosnak tekintette bekapcsolódását az euroatlanti integrációba, aminek legfontosabb eleme az EU-hoz való csatlakozásunk. Az 1991-ben aláírt Európai Megállapodás jelentette az első nagy jelentőségű lépést a magyar gazdaság beépüléséhez az európai integrációba, s ezen keresztül segítette gazdasági stabilizációnkat és felzárkózásunkat.

A kö­zép és ke­let-­eu­ró­pai ré­giót il­le­tően az 1980-as évek vé­géig az Eu­ró­pán be­lü­li gaz­da­sá­gi kap­cso­la­to­kat a „két rend­szer” kö­zöt­ti szem­ben­ál­lás ha­tá­roz­ta meg. A KGST és az Eu­ró­pai Kö­zös­ség (EK) kö­zöt­ti kap­cso­la­to­kat a diszk­ri­mi­ná­ció és a köl­csö­nös el nem is­me­rés jel­le­mez­te. A terv­gaz­da­sá­gi rend­sze­rek­ben (Cent­rally Plan­ned Eco­no­mies – CPEs) az ál­la­mi ke­res­ke­del­met ter­mé­sze­té­nél fog­va diszk­ri­mi­na­tív jel­le­gű­nek te­kin­tet­ték, ami­re a fej­lett ipa­ri or­szá­gok diszk­ri­mi­na­tív ke­res­ke­de­lem­po­li­ti­ká­val vá­la­szol­tak. Az EK Ma­gyaror­szág­gal szem­ben a leg­na­gyobb ked­vez­mény el­vét csak rész­ben is­mer­te el, s bi­zo­nyos ter­mé­kek­re (mintegy 2000) meg­ha­tá­ro­zott kvó­tá­kon felül spe­ciá­lis vá­mo­kat vagy il­le­té­ke­ket ve­tet­tek ki. 

A KGST-or­szá­gok­kal szem­ben kü­lö­nö­sen szi­go­rúan al­kal­maz­ták a döm­ping­el­já­rá­so­kat, és a ha­zai ára­kat nem is­mer­ték el re­fe­ren­cia­ár­ként. Ma­gyaror­szá­got is érin­tet­ték a

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta