Magyarország a társadalmi és gazdasági átalakulása részeként fontosnak tekintette bekapcsolódását az euroatlanti integrációba, aminek legfontosabb eleme az EU-hoz való csatlakozásunk. Az 1991-ben aláírt Európai Megállapodás jelentette az első nagy jelentőségű lépést a magyar gazdaság beépüléséhez az európai integrációba, s ezen keresztül segítette gazdasági stabilizációnkat és felzárkózásunkat.
A közép és kelet-európai régiót illetően az 1980-as évek végéig az Európán belüli gazdasági kapcsolatokat a „két rendszer” közötti szembenállás határozta meg. A KGST és az Európai Közösség (EK) közötti kapcsolatokat a diszkrimináció és a kölcsönös el nem ismerés jellemezte. A tervgazdasági rendszerekben (Centrally Planned Economies – CPEs) az állami kereskedelmet természeténél fogva diszkriminatív jellegűnek tekintették, amire a fejlett ipari országok diszkriminatív kereskedelempolitikával válaszoltak. Az EK Magyarországgal szemben a legnagyobb kedvezmény elvét csak részben ismerte el, s bizonyos termékekre (mintegy 2000) meghatározott kvótákon felül speciális vámokat vagy illetékeket vetettek ki.
A KGST-országokkal szemben különösen szigorúan alkalmazták a dömpingeljárásokat, és a hazai árakat nem ismerték el referenciaárként. Magyarországot is érintették a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
