Az a tény, hogy a kommunista rendszerek történetéhez bizonyos mértékig hozzátartoznak a törvénysértő eljárások – a sztálinista korszakban mindenképp –, ma már talán nem szorul különösebb bizonyításra. Azonban sok esetben a politikai indoklás leszűkül egyetlen állításra. A perek ebben a narratívatípusban úgy jelennek meg, mintha ad hoc módon, kizárólag egy-egy aktuális cél pillanatnyi megvalósítása érdekében születtek volna meg. Azonban a koncepciós perekben – ahogy a korszak egyik legfontosabb koronatanúja, Hegedűs András megfogalmazta – volt politikai logika, azaz nem pusztán az egyes eljárások lehetnek érdekesek, hanem az adott cél érdekében kirajzolható eljárásfolyamok is. Jelen írásban arra teszünk kísérletet, hogy részben már ismert eljárások bemutatásával felvázoljunk egy ilyen lehetséges perláncot, amely végigkíséri a kommunista hatalomátvétel és a Rákosi-diktatúra legsötétebb éveit.
A koncepciós perek története jellemzően nem épült be szervesen a második világháború utáni magyar köztörténetbe. Egyrészt nyilván azért nem, mert jellegzetes határterületről van szó: a jogtörténet és a politikatörténet egyaránt érintett az eljárások elemzésekor, de egyik diszciplína művelői számára sem tűnik kiemelkedő jelentőségűnek a téma. Másrészt alapvető probléma a történeti jellegű feltárás során, hogy – különösen az 1956 előtti perek esetében
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
