Kölcsey Ferenc

Kölcsey Sződemeteren született protestáns nemesi családból. Életpályáján majd e száraz életrajzi tények meghatározó erejűvé válnak. Szülőfaluja Közép-Szolnok (a későbbi Szilágy) megyében, a Partiumban fekszik; vagyis az országnak azon a részén, amelyik történelme során hol Erdélyhez, hol a Magyar Királysághoz tartozott, hol pedig önálló igazgatási területet alkotott a Partium többi vármegyéjével. A nemzeti kultúra egységének, a „két haza” (Erdély és Magyarország) uniójának gondolata – Kölcsey pályájának egyik vezérlő eszméje – szükségképpen ebben a térségben fogalmazódott meg először. Az eszmélő ifjú öntudatát és világképét nem kisebb mértékben determinálja az a körülmény, hogy a Kölcseyek, akik még a 19. században is úgynevezett szállásbirtokokon élnek, a honfoglaló ősökig tudják visszavezetni családfájukat. Ferenc ősei ráadásul apai és anyai (Bölöny) ágon is tanult, jogot végzett emberek, akik évszázadokon keresztül fontos szerepet játszottak a vármegyei közéletben.

A földrajzi és a családtörténeti tényezőknél lényegesen ellentmondásosabb módon hat Kölcsey fejlődésére a kálvinizmus szellemi öröksége. Hatéves, amikor – apja halálát követően – a leghaladóbb hagyományokat őrző debreceni Református Kollégiumba kerül, ahol