Királysírok Fe­hér­vá­rott

Ist­ván, Ma­gyaror­szág el­ső meg­­ko­ro­ná­zott ki­rá­lya a 11. szá­zad ele­jén nagy­sza­bá­sú há­rom­ha­jós temp­lom épí­té­sé­be kez­dett csa­lá­di bir­tok­tes­tén Fe­hér­vá­rott (Al­ba ci­vi­tas). Az ál­ta­la ala­pí­tott és Szűz Má­ria tisz­te­le­té­re szen­telt pré­post­sá­gi temp­lom, is­mer­tebb ne­vén ki­rá­lyi ba­zi­li­ka több mint öt­száz éven át szol­gált ki­rály­ko­ro­ná­zá­sok ki­zá­ró­la­gos szín­he­lyéül, de ide te­met­ték az ala­pí­tó I. Ist­ván mel­lett 14 ki­rá­lyun­kat, va­la­mint raj­tuk kí­vül szá­mos ki­rály­nét, her­ce­get, her­ceg­nőt, egy­há­zi és vi­lá­gi elő­ke­lőt. 

Fe­hér­vár 1543-ban tör­tént tö­rök kéz­re ju­tá­sá­val kez­dő­dött a ke­resz­tény egy­há­zi ren­del­te­té­sé­től meg­fosz­tott temp­lom ro­ha­mos pusz­tu­lá­sa: sír­em­lé­keit le­rom­bol­ták, sír­jait ki­fosz­tot­ták, kő­anya­gát ki­ter­mel­ték. A 19. szá­zad kö­ze­pén az egy­ko­ri ha­tal­mas épü­let­nek már fel­szí­ni nyo­ma sem volt. 

1848 de­cem­be­ré­ben azon­ban a vé­let­len és Ér­dy Já­nos ása­tá­sa nap­vi­lág­ra hoz­ta III. Bé­la ki­rály és fe­le­sé­ge, An­na ki­rály­né sér­tet­len sír­kam­rá­ját, ben­ne csont­vá­zai­kat és a ve­lük el­te­me­tett ki­rá­lyi jel­vé­nye­ket, ék­sze­re­ket. Ma a ki­rá­lyi csont­vá­zak a bu­da­vá­ri Má­tyás-temp­lom­ban, sír­le­le­teik a Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­zeum­ban ta­lál­ha­tók, a te­te­mük le­nyo­ma­tát őr­ző sír­lap­jaik pe­dig a szé­kes­fe­hér­vá­ri Szent Ist­ván-szé­kes­egy­ház al­temp­lo­má­ban.

A ki­rály és a ki­rály­né sír­já­nak meg­ta­lá­lá­sa in­dí­tot­ta el a szé­kes­fe­hér­vá­ri ása­tá­sok so­rát. Henszl­mann Im­re azon­ban 1862-ben, 1874-ben és 1882-ben épü­let­ma­rad­vá­nyo­kon kí­vül – érin­tet­len ki­rály­sí­rok he­lyett – csu­pán ki­fosz­tott sír­kam­rá­kat, mel­lék­let nél­kü­li föld­sí­ro­kat és fel­dúlt csont­váz­ré­sze­ket ta­lált. Az ása­tá­sok meg­ma­radt csont­váz­le­le­teit ugyan­csak a Má­tyás-temp­lom őr­zi.

III. Béla koponyájának elöl- és oldalnézete. Az arcváz sötét elszíneződése a ráhelyezett ezüslkoronától származik

A te­rü­let újabb fel­tá­rá­sát 1936–37 fo­lya­mán Lux Kál­mán ve­zet­te. A mun­ká­la­tok el­sőd­le­ges cél­ja az épü­let­ma­rad­vá­nyok és kör­nye­ze­tük Rom­kert­té ala­kí­tá­sa volt,