Ki volt Talleyrand?

Charles-Mau­ri­ce de Tal­le­y­rand-­Pé­ri­gord (Pá­rizs, 1754. feb­ruár 2. – Pá­rizs, 1838. má­jus 17.) ősei csak a 14. szá­zad­ban ke­rül­tek be a fran­cia ne­mes­ség so­rai­ba, ő azon­ban őszin­tén meg volt győ­ződ­ve ró­la, hogy az egyik leg­ré­geb­bi és leg­te­kin­té­lye­sebb ne­me­si csa­lád, a Périgord gró­fi di­nasz­tia egye­nes ági le­szár­ma­zott­ja. Don­ga­láb­bal szü­le­tett, e rend­el­le­nes­ség apai ágon örök­lő­dött a csa­lád­já­ban. El­sor­vadt jobb lá­bán egész éle­té­ben spe­ciá­lis ci­pőt kel­lett vi­sel­nie, me­lyet fém­rúd­dal és szíj­jal rög­zí­tett a láb­szá­rá­hoz. 

Ala­pos ta­nul­má­nyai­nak – va­la­mint nagy­báty­já­nak, Reims ér­se­ké­nek – kö­szön­he­tően gyor­san ha­ladt az egy­há­zi rang­lét­rán. Öt évig a fran­cia ka­to­li­kus egy­ház köz­meg­be­csü­lés­nek ör­ven­dő ál­ta­lá­nos ügy­vi­vő­je, vagyis egyik leg­fel­sőbb vég­re­haj­tó tiszt­vi­se­lő­je volt. XVI. La­jos ki­rály ezért 1788 no­vem­be­ré­ben Au­tun püs­pö­ké­vé ne­vez­te ki. A fran­cia for­ra­da­lom ki­rob­ba­ná­sa ide­jén az Al­kot­má­nyo­zó Nem­zet­gyű­lés