Amikor az oszmán tárgyalódelegáció tagjai ellátták kézjegyükkel a sèvres-i békediktátumot, tisztában voltak azzal, hogy az Oszmán Birodalom félholdja végleg leáldozóban van. Azt azonban csak sejthették, hogy a birodalom koporsójába az utolsó szöget nem is annyira az antanthatalmak területi követelései, mint az 1919-től Kelet-Anatóliában egyre inkább megerősödő szultánellenes erők fogják beverni. A felkelők vezére, akit a szultán a lázadók megfékezésére küldött keletre, és aki már tanúbizonyságát adta rátermettségének a Dardanelláknál folyó véres harcokban, kérlelhetetlen ellenségévé vált az isztambuli elitnek és magának a szultánnak is. 1923. október 29-én a Török Nemzetgyűlés kihirdette a Török Köztársaság megalakulását, véget vetve ezzel a több mint 600 évig fennálló Oszmán Birodalomnak. Az ezt követő reformok alapjaiban változtatták meg a köztársaság lakosainak életét, s hatásaik nemcsak a kor emberének mindennapjait, de a modern Törökország elmúlt évtizedeinek politikai életét is nagyban befolyásolták.
Az oszmánok a 18. század végére katonailag végleg lemaradtak európai riválisaiktól. Legfőbb ellenségük, Oroszország többfrontos háborút indított ellenük, hogy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
