rubicon

Janus Pannonius három temetése

2 perc olvasás

Eu­ró­pa-szer­te hí­res hu­ma­nis­ta köl­tőnk, Ja­nus Pannonius föl­di ma­rad­vá­nyait 2008. ok­tó­ber 21-én he­lyez­ték vég­ső nyugalomra a pé­csi ba­zi­li­ka al­temp­lo­má­ban. Az ese­mény­re a mindössze 38 évet élt köl­tő-fő­pap ha­lá­lát kö­ve­tően több mint fél év­ez­red­del ke­rült sor. Ez volt im­már a har­ma­dik, s re­mél­he­tő­leg utol­só gyász­szer­tar­tá­sa. De va­jon miért volt szük­ség a há­rom te­me­tés­re?

A Má­tyás po­li­ti­ká­já­val elé­ge­det­len­ke­dők Vi­téz Já­nos esz­ter­go­mi ér­sek, va­la­mint uno­ka­öccse, Csez­mi­cei Já­nos (hu­ma­nis­ta ne­vén Ja­nus Pannonius) pé­csi püs­pök (1459–1472) ve­ze­té­sé­vel összees­kü­vést szer­vez­tek a ki­rály el­len. Az igen rosszul elő­ké­szí­tett szer­vez­ke­dés ide­je­ko­rán az ural­ko­dó tu­do­má­sá­ra ju­tott, aki könnye­dén fel­szá­mol­ta az ak­ciót. A lá­za­dás­ban részt ve­vők kö­zül a leg­töb­ben meg­hó­dol­tak, köz­tük Vi­téz is. Ja­nus azon­ban ki­tar­tott el­ha­tá­ro­zá­sa mel­lett, s – a ki­rály sej­té­sé­vel el­len­tét­ben nem nyu­ga­ti irány­ba, ha­nem – Pécs­re in­dult, ahol megerő­sí­tet­te a vá­rost, majd je­len­tős kéz­pénzt és ne­mes­fé­met (temp­lo­mi kegy­sze­re­ket) össze­gyűjt­ve Itá­lia fe­lé me­ne­kült, amint Pe­ter Es­chen­lo­er bo­rosz­lói jegy­ző kró­ni­ká­ja tá­jé­koz­tat. Me­ne­kü­lés köz­ben az

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta