Az utóbbi hetekben-hónapokban többször is találkozhatott az olvasó Gül baba nevével: síremlékét, törökül türbéjét felújították, az ünnepélyes megnyitón a magyar és a török miniszterelnök is részt vett. De vajon mit tudunk arról a személyről, akinek ekkora fontosságot tulajdonít a jelenkori – és tegyük hozzá: nem csak a jelenkori – politika? S vajon tényleg összekötő kapocs-e magyarok és törökök között?
Gül baba személyéről kiábrándítóan keveset tudunk. A magyarországi gyógyvizekről szóló könyvében Georg Wernher 1551-ben azt írta, hogy a budai felső hőforrásoknál egy nagy tiszteletben álló török szentet temettek el, s azt is tudni vélte, hogy a sírhelyet és mellette a kolostort Jahjapasazáde Mehmed budai pasa (1543–1548) építtette fel. Gül baba kolostora hamarosan az oszmán összeírásokban is megjelent (1559). Mindezek alapján bizonyos, hogy a török szent Buda meghódítása után nem sokkal hunyt el, kultusza nagyon gyorsan szárba szökkent, kolostora pedig komoly adományokat kapott, ami szintén a fontosság jele. Ugyanezt a tekintélyt mutatja, hogy a későbbiekben számos verset írtak hozzá, legendák képződtek körülötte, és egyértelműen a hódoltság legfőbb muszlim szentjének tartották.
A történeti Gül babaNevének értelmezése körül a magyar kutatásban kisebb vita kerekedett, mivel az arab írás többféle olvasatot is megenged, azonban már a 17. században is úgy tudták, hogy a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
