A 10–15. század folyamán a keleti szláv népesség változó politikai keretek között élt. A 10. században a Kijev körül élő polján törzs varégokkal összeolvadó elitje folyamatosan egyesítette a keleti szláv törzseket; ők hozták létre azt a politikai alakulatot, amelyet Kijevi Rusznak nevezünk. A Kijevi Rusz a 12. században fejedelemségekre bomlott szét. A 13. századra kialakuló részfejedelemségek három markáns régió létéről tanúskodnak: Novgorod, Vlagyimir–Szuzdal és Halics–Volhinia. A regionális különbségek a tatárok megjelenése és hódításai nyomán felerősödtek. A három régió közül Novgorod az önállóság útjára lépett, Vlagyimir–Szuzdal tatár vazallus fejedelemséggé vált, Halics–Volhinia pedig lengyel és litván uralom alá került.
Dinasztikus házasságokHárom Árpád-házi magyar király vett feleségül kijevi hercegnőt. Elsőként I. András király (1046–1060), akinek Bölcs Jaroszlav kijevi nagyfejedelem (1019– 1054) leánya lett a felesége. A feleség nevét (Anasztázia) csak egy kései forrás őrizte meg számunkra, ellentétes információ híján mégis hiteles adatként kezeljük. András herceg Vazul másodszülött fia volt,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
