rubicon

Halál a kereszten

8 perc olvasás
A keresztre feszítés egyet jelentett a lassú kínhalállal. A két karon függés következtében a test egész tömege az izomrendszerre nehezedett, az izmok folyamatos megfeszítettsége miatt rövid időn belül görcsök (tetanizáció) jelentkeztek, majd a szinte teljes mozdulatlanság miatt a vérnyomás egyre csökkent, s a keringés is lelassult. Emiatt vérrögök keletkeztek és trombózisok jöttek létre, melyek (a görcsökkel együtt) a rekeszizmot is érintették, a légzés nehézzé vált, oxigénhiány, majd fuldoklás következett be. A keresztrefeszített ettől pánikba esett és elkeseredetten kezdett levegő után kapkodni. Hőmérséklete ettől megemelkedett, a fuldoklás miatt elkékült, majd az akár öt napig is eltartó agónia végén megfulladt.

A keresztre feszítés kialakulása kultikus okokra vezethető vissza. A törzsi társadalmakban a halálbüntetés – amellett, hogy biztosította a közösségből történő eltávolítást – engesztelő áldozat is volt, amely során a bűnöst feláldozták az égieknek. Mivel számos kultusz szerint a közösségen belüli vér kiontása további szerencsétlenséget okozott volna, olyan kivégzési módszert kerestek, amely nem járt kiomló vérrel, közvetlen halállal. Ilyen volt az, amikor egyszerűen egy élő fához kötözték a halálraítéltet, aki ott szomjan halt vagy vadállatok martaléka lett. Erre utal a szerencsétlenség fája (arbor infelix) kifejezés, mely alatt a rómaiak később a keresztet is értették.

A keresztre feszítés eredete

A keresztre feszítés egyre elterjedtebb alkalmazása során élő fa helyett már függőlegesen felállított gerendára kötözték vagy szögelték az áldozat kezét a feje felett. A rómaiak ezt a függőleges oszlopot nevezték stipesnek vagy cruxnak. Később a keresztgerenda-forma (patibulum) is elterjedt: Kr.

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta