Grófok a 16–17. századi Magyarországon

A ma­gyaror­szá­gi arisz­tok­rá­ciá­ban a ne­me­si cí­mek 1947. évi meg­szün­te­té­séig – a né­met bi­ro­dal­mi her­ce­gi cí­met nem szá­mít­va – a legelő­ke­lőbb­nek év­szá­za­do­kon át a gró­fi cím szá­mí­tott. A 17–18. szá­zad­ban a ha­zai po­li­ti­kai elit igen meg­ha­tá­ro­zó ré­szét al­kot­ták a gró­fok. Ott ül­tek az or­szág­gyű­lés fel­ső­há­zá­ban (a ké­sőb­bi fő­ren­di ház­ban), ők ad­ták az or­szá­gos fő­mél­tó­sá­gok és vár­me­gyei fő­is­pá­nok túl­nyo­mó ré­szét. A Ma­gyar Ki­rály­ság kor­mány­zá­sá­ban, va­la­mint po­li­ti­kai, gaz­da­sá­gi és kul­tu­rá­lis éle­té­nek ala­kí­tá­sá­ban kiemel­ke­dő sze­re­pet vál­lal­tak. En­nek el­le­né­re ez ideig sem a ma­gyar gró­fi cím ere­de­tét, sem a gró­fi cí­mek ha­zai sok­szí­nű­sé­gét nem tisz­táz­ta a tör­té­net­tu­do­mány. Az aláb­bi írás ezt a hiányt igyek­szik pó­tol­ni: egy­részt a 16–17. szá­zad­ban Ma­gyaror­szá­gon lé­te­ző gró­fi cí­mek be­mu­ta­tá­sá­val, más­részt a ké­sőbb oly fon­tos­sá vá­ló és szé­les kör­ben el­ter­je­dő ma­gyar gró­fi cím ke­let­ke­zé­sé­nek fel­tá­rá­sá­val.