„Ez idő tájt, amikor határsorompóink felnyíltak, és a barbár föld úgy ontotta magából a fegyveres csapatokat, mint az Aetna a tüzes szikrákat” (Ammianus Marcellinus)
A germán törzsek közül talán egyik sem gyakorolt akkora hatást a késő római birodalom történetére, mint a nyugati, más néven vizigótok. Ők voltak az első olyan barbár nép, amely előtt a Római Birodalom határa megnyílt, és különleges jogokkal, önállóságukat részben megtartva települhettek be. A birodalom területén belül 378-ban legyőzték a rómaiakat, 410-ben pedig kifosztották a sérthetetlennek hitt Róma városát. Negyven éven át vándoroltak a birodalomban, végül közös megegyezéssel
418-ban Gallia területén telepedtek le. Jelenlétük – a késő római birodalom egyéb külső és belső problémáival kiegészülve – nagymértékben hozzájárult Európa politikai térképének átrajzolásához: a Nyugatrómai Birodalom felbomlásához és a germán vezetésű európai államok megalakulásához.
A Római Birodalom határvédelmi politikájában évszázadokon át felhasználta a határához érkező barbár népeket. Évpénzt fizetett a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
