rubicon

Fiume

Magyarország tengeri kapuja
11 perc olvasás

A fiumei corpus separatum adnexum (különálló csatolt test) fogalma egészen Mária Terézia 1779. április 23-i diplomájáig vezethető vissza, amellyel a császárnő 1776-ban a Horvátországnak juttatott kikötővárost kiváltságaiban megerősítve közvetlenül a magyar korona alá szervezte. 

Az uralkodói elhatározást birodalmi érdekek, a tengerpart és a Habsburg Monarchia keleti részeinek gazdasági fejlesztése és ily módon talán a magyar nemesség intenzívebb vámfizetésre motiválása is indokolta.

A döntés természetszerűen találkozott a fiumei kereskedő és vállalkozó patríciusok törekvéseivel, akik a Habsburgok által előnyben részesített Trieszttel szemben egy lehetőleg távoli, erőteljes hátországtól reméltek támogatást.

Noha a cél egyértelmű volt, a város közjogi helyzete innentől kezdve mind a horvát, mind a magyar fél számára folyamatosan visszatérő vitatémát jelentett.

Fiume területi hovatartozásának problematikája a kikötőváros földrajzi fekvéséből, többnemzetiségű jellegéből, felvett olasz nyelvéből és kultúrájából, a 16. századtól birtokolt privilégiumaiból, valamint a korszak alapvető jogi és politikai ellentmondásaiból fakadt. Mindezek közül kiemelkednek a fegyveres összeütközésekkel járó területi átrendeződések vagy éppen a tárgyalásos úton elért kompromisszumokon alapuló rendszerek kiépítése. Az első kategóriába a napóleoni háborúk, az illír tartományok létrejötte és felszámolása, majd

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta