Az Egyesült Államok az erős, központosított brit kormányzat birodalmi politikája elleni harcban született. Így szinte természetes, hogy a függetlenségi háború alatt alkotott államszövetségi cikkelyek elsősorban a tagállamok jogait biztosították, és egy gyenge központi kormányzatot hoztak létre. Mivel a tapasztalatok szerint a végrehajtói hatalom volt leginkább abban a helyzetben, hogy függetlenítse magát az egyes tagállamok ellenőrzésétől, nem létesítettek különálló végrehajtói ágazatot: az Egyesült Államok „elnöki” tisztét a Kongresszus ülésein elnöklő hivatalnok töltötte be. A függetlenségi háborút lezáró 1783-as párizsi béke után felmerülő – elsősorban pénzügyi – problémákat az erősen korlátozott hatalmú Kongresszus azonban nem tudta megoldani. A növekvő elégedetlenség számos formában megnyilvánult, közülük az egyik legjelentősebb a massachusetts-i Shays-felkelés volt 1786–1787 telén. Kiderült, hogy az állam egészét érintő súlyosabb problémákkal a részhatalmak nem tudnak megbírkózni.
A gazdasági-pénzügyi válság megoldása egyre sürgetőbb volt. 1787 tavaszán Alexander Hamilton és James Madison javaslatára alkotmányozó konvenciót hívtak össze Philadelphiában. Az egybegyült 55 Alapító Atya újrafogalmazta a központi és helyi hatalom viszonyát. Másrészt a három hatalmi ágazat – törvényhozói, végrehajtói, bírói – viszonyának rendezésével az
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.