Erdély békés forradalma

Kolozsvár 1790-től az erdélyi kormány, a Gubernium székhelye volt, itt tartották – egy kivételével – a reformkori országgyűléseket. Kolozsvár Erdély fővárosának számított. Szerepköreit növelték nagy hagyományú kollégiumai, 1792-ben alapított színháza, a reformkorban Wesselényi Miklós és Bölöni Farkas Sándor által alapított kaszinó. Itt került sor a nemzeti liberális mozgalom megszervezésére, de központja lett a konzervatív pártnak is. S végül itt született meg az erdélyi magyar politikai sajtó, a szabadelvű Erdélyi Híradó, amelynek szerkesztői közt az 1840-es években ott találjuk Kemény Zsigmondot, valamint az ellenzéki mozgalom vezérét, id. Bethlen Jánost.

Gróf Széchenyi István fellépése óta Erdély különös érdeklődést mutatott a magyarországi reformmozgalom iránt, s Wesselényi Miklósék egyik fő törekvése a magyarországi és az erdélyi reformmozgalom összehangolása volt. Ez a felfokozott figyelem tette lehetővé, hogy a Kolozsvárott összpontosuló politikai mozgalom a pesti március 15-e hírére késedelem nélkül hozzálásson az új helyzet által követelt erdélyi magyar program kidolgozásához.

Az előzményekhez tartozik az is, hogy március 19-én, amikor Erdély még mit sem tudott a március 15-ei eseményekről, Kolozsvárott összeült az erdélyi liberális ellenzék majdnem teljes vezérkara, hogy állást foglaljon a pozsonyi országgyűlés március 3-ai felirati javaslatával