A trianoni döntéshez vezető út történetének számos részlete a mai napig heves viták tárgya a magyar közéletben. Az elmúlt száz évben komoly vetélkedés folyt a különböző világnézeti oldalak között, hogy melyik bal- vagy éppen jobboldali rezsim (a Károlyi-kormány, a Tanácsköztársaság, a Horthy-féle Nemzeti Hadsereg) tette a legtöbbet az ország területi integritásának megvédéséért. Ebben a vitában gyakran előkerülő érv, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság – a korszak politikai rendszerei közül egyedüliként – legalább megpróbálta a Felvidék egy részét visszafoglalni a megszálló csehszlovák csapatoktól. Jelen írás először megvizsgálja, hogy mennyire (nem) lebegett célként a proletárdiktatúra politikai vezetése előtt az ezeréves határok visszaállítása, majd bemutatja, hogy milyen mértékben motiválta a történelmi Magyarország megvédése az egyszerű közkatonákat.
A Budapesten 1919. március 21-én kikiáltott Magyarországi Tanácsköztársaságnak igen súlyos külpolitikai kihívásokkal kellett szembenéznie. A történelmi Magyarország jelentős részét ekkorra már elfoglalták a környező országok csapatai. A Délvidéket Pécs környékével együtt délszláv, a Felvidéket csehszlovák, míg Erdélyt egészen a Vaskoh–Csucsa–Zilah–Nagybánya–Máramarossziget vonalig román erők szállták meg. A proletárállam ellenségei ráadásul minden fronton
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
