Churchill

Hosszú és változatos életéről könyvtárnyi irodalom szól, és mára elérte a történészek deheroizáló törekvése is. Először R. Rhodes James nyitott vitát 1970-ben, amikor Churchill: tanulmány a kudarcról című művében a churchilli pályát 1939-ig kudarcok sorozataként mutatta be. Sokkal nagyobb vihart kavart John Charmley fiatal amerikai történész 1992-ben megjelent Churchill: a dicsőség vége című munkája. Charmley szerint Churchillnek 1940–41-ben meg kellett volna egyeznie a náci Németországgal – ugyan Hitler helyett Göringgel –, s hiba volt vállalnia a totális háborút, mert ennek eredményeként a kimerült Brit Birodalom bomlásnak indult, Anglia alárendelődött az USA-nak, és a Munkáspárt jutott hatalomra. Churchill ezáltal háromszoros kudarcot szenvedett. A művel kapcsolatos viták azonban jelzik: a Churchill-legenda minden bizonnyal túléli a túlzó demitizálást vagy a megalapozatlan feltevésekre épülő hatásvadász koncepciókat.

Winston Leonard Spencer Churchill 1874. november 30-án született nagyapja, a hetedik Marlborough herceg blenheimi kastélyában. Apja, Lord Randolph Churchill nagy befolyással bíró konzervatív politikus volt. A szülőket annyira lefoglalta a társasági élet és a politika, hogy fiukat teljesen elhanyagolták.