Bundák, botrányok

Pauszaniasz leírá­sa sze­rint az olümpiai sta­dion fe­lé ve­ze­tő úton, a Kro­nosz-domb lá­bá­nál épí­tett kő­emel­vé­nye­ken szá­mos bronz Zeusz-szo­bor állt, ame­lye­ket a ver­seny­sza­bá­lyo­kat meg­sze­gő at­lé­ták bír­sá­gai­ból emel­tek. 

Kor­rup­ció Győztes atléta kezében olajkoszorúval, karján és combján a győzelmet jelképező vörös szalaggal. Athéni vörös alakos váza Kr. e. 490 k.

Az el­ső­ket Kr. e. 388-ban ké­szí­tet­ték, ami­kor a thessza­liai Eu­pó­losz meg­vesz­te­get­te a töb­bi ököl­ví­vót, kö­zöt­tük az elő­ző olümpia baj­no­kát, a ha­li­kar­nasszo­szi Phor­mi­ónt, hogy hagy­ják őt győz­ni. Volt két szo­bor, ame­lyet bun­dá­zó bir­kó­zók bün­te­té­sé­ből ké­szí­tet­tek, és egy má­sik, amit Di­dasz és Sza­ra­pam­món bír­sá­gá­ból, akik elő­re meg­egyez­tek az ököl­ví­vó­dön­tő­ről (Kr. u. 125). 

Ami­kor Kr. e. 332-ben az athé­ni Kal­lip­posz meg­vesz­te­get­te öt­tu­sá­zó­tár­sait, az athé­niak egyik leg­ki­vá­lóbb szó­no­ku­kat, Hü­pe­rei­dészt küld­ték Olümpiába, hogy rá­be­szél­je a bí­rá­kat a bün­te­tés elen­ge­dé­sé­re – mind­hiá­ba. Athén azon­ban nem fi­ze­tett, amiért is az athé­ni spor­to­ló­kat ki­zár­ták a kö­vet­ke­ző ver­seny­ről. Így az­tán tet­szett, nem tet­szett, kény­te­le­nek vol­tak be­fi­zet­ni a bír­sá­got. Kr. e. 12-ben az if­jú­sá­gi bir­kó­zó­ver­seny ered­mé­nyét vá­sá­rol­ta meg az éliszi Da­mo­ni­kosz, fia, Po­lük­tór szá­má­ra. A bün­te­tést azon­ban nem­csak a vesz­te­ge­tő­re, ha­nem a meg­vesz­te­ge­tett Szó­szand­rosz ap­já­ra is ki­rót­ták. 

A leg­ti­pi­ku­sabb visszaélés még­sem az ilyes­faj­ta bun­dá­zás volt. Olyan di­cső­sé­get je­len­tett egy vá­ros­nak, ha egy fia baj­nok­sá­got nyert, hogy a gaz­da­gabb ál­la­mok egy­sze­rűen baj­no­ko­kat vá­sá­rol­tak ma­guk­nak. Kr. e. 400-ban a szü­ra­ku­szai zsar­nok, Di­o­nü­szi­osz akar­ta meg­ven­ni vá­ro­sá­nak a mi­lé­to­szi ököl­ví­vót, An­ti­pat­roszt. Ő visszauta­sí­tot­ta az al­kut, sőt, szob­rá­nak tal­pa­za­tá­ra büsz­kén fel­vé­set­te szü­lő­vá­ro­sa ne­vét. Pauszaniasz azon­ban több el­len­pél­dát is is­mer. Di­kón a Kr. e. 4. szá­zad kez­de­tén há­rom­szor nyert Olümpiában fu­tó­ver­senyt, elő­ször Kau­ló­nia pol­gá­ra­ként, má­sod­szor és har­mad­szor azon­ban már szü­ra­ku­sza­i­ként. A kro­tó­ni Asz­tü­losz