Még véget sem ért a háború, amikor a budapesti hidak tragédiája már a „nácik” bűnlajstromára került. A Budapest ostromáról még az események alatt forgatott és nem sokkal később a budapesti mozikban is játszott szovjet filmhíradó a német katonákat a „szvasztika barbárainak” nevezte, és az értelmetlen pusztítás példájára a budapesti hidakat hozta fel. A szocializmus emlékezetpolitikája a hidak felrobbantásával Sztálin állítólagos nemeslelkűségét állította szembe, aki a magyar várost megkímélendő még a nehéztüzérség bevetésétől is tartózkodott volna. A hidak felrobbantása mint a nácizmus bűntette még a legutóbbi idők emlékezetpolitikai megnyilvánulásában is felbukkant. Írásunkkal arra teszünk kísérletet, hogy eddig ismeretlen források segítségével némileg árnyaljuk ezt a képet.
Tagadhatatlan, hogy Budapest hídjait a Wehrmacht utászai robbantották fel. Erre Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok, a budapesti német csapatok főparancsnoka adott utasítást – bár Hitler 1944. december 1-jén kelt, 11. számú vezéri utasítása nyomán nem is volt más lehetősége. A német diktátor ugyanis a magyar főváros háztól házig tartó védelmét rendelte el, aminek logikus következménye volt a hidak későbbi elpusztítása. Hozzá kell tennünk: a robbantómunkát a lehetőségekhez képest „humánusan” végezték, a hidak pilléreit ugyanis nem robbantották fel (kivéve a vasúti hidakat, ahol az egyik hídpillér
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
