rubicon

Brassó

Erdély Coronája
8 perc olvasás

Brassó városa Erdély délkeleti szegletében, a Barcaságimedencében található. Legjelentősebb vízfolyása a Köszörű-patak, amely egyes elméletek szerint – ótörök szókölcsönzés eredményeként – a település elnevezésében is szerepet játszott. A város a Cenk-hegy lábánál épült fel, de terjeszkedése nyomán ma már a Fellegvár, a Csiga-hegy és a Salamon-kő is közigazgatási határain belül fekszik. Brassó egyes névváltozatai állítólag közvetett módon az utóbbi csúcshoz kapcsolódnak: egy monda szerint ugyanis a trónját elvesztő Salamon király Magyarországról elmenekülve itt rejtette el koronáját. Ennek köszönhetően nyerte el később a város latin (Corona), illetve szász (Kronstadt) nevét.

Brassó az érett középkortól kezdve Havasalföld és a Balkán-félsziget kapujaként funkcionál, és ennek következtében Erdély egyik legjelentősebb közigazgatási, gazdasági központja. Egészen 1876-ig – kiváltságos területként – a szász univerzitás részét képezte, majd bő négy évtizeden keresztül a városról elnevezett vármegye székhelyeként szolgált. Az impériumváltás után a román közigazgatás is megyét szervezett Brassó köré.

A Kelet kapujában Brassói életkép a 19. század elején

Mivel a terület a Tömösi-szoros közelében katonai és kereskedelmi szempontból is kiemelt jelentőséggel bírt, Brassó helyén valószínűleg már a honfoglalás korában népes – feltehetően bolgárok által lakott – település állt. Ugyanilyen bizonytalanságba vész a Cenk-hegy tetején álló erődítmény múltja is. Az utólag Brassoviának nevezett parasztvár a 13.

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta