Bethlen István és a nagypolgárság

A ma­gyar tör­té­ne­lem kény­sze­rei a ha­ta­lom­meg­tar­tó komp­ro­misszu­mok mes­te­ré­vé avatták a ma­gyar s ben­ne kü­lö­nö­sen az er­dé­lyi arisz­tok­rá­ciát. Már a Habs­bur­gok­hoz való vi­szony is ál­lan­dóan pró­bá­ra tet­te őket, no­ha az ér­dek- és gon­dol­ko­dás­be­li tá­vol­ság eb­ben a kér­dés­ben volt a leg­ki­sebb. De pro­tes­táns arisz­tok­ra­tá­nak len­ni még bo­nyo­lul­tabb volt. Er­dély tör­té­nel­me még in­kább a reál­po­li­ti­kai dön­té­sek vé­gig­gon­do­lá­sá­ra kény­sze­rí­tet­te az ot­ta­ni arisz­tok­rá­ciát, amely több­nyel­vű és több­val­lá­sú kö­zeg­ben egyen­sú­lyo­zott. Mind­ebben kiemelt szerep ju­tott a tör­vé­nyes­ség­nek/jog­nak és a tör­té­nel­mi­leg ki­pró­bált struk­tú­rák­nak, ele­mek­nek – hi­szen sok­szor hiány­zott az erő, a tő­ke s a ked­ve­ző „kör­nyül­ál­lás”.