Bethlen a Horthy-korszak képviselőválasztásain

Beth­len Ist­ván 1920-ban vissza akart tér­ni a po­li­ti­kai élet­be, aminek meg­ke­rül­he­tet­len ré­sze volt a par­la­men­ti kép­vi­se­lő­ség. A kor­szak vá­lasz­tá­sain több íz­ben is elin­dult je­lölt­ként, és az el­ső ku­dar­cot kö­ve­tően, 1920-tól 19 éven át fo­lya­ma­to­san tag­ja volt a ma­gyar tör­vény­ho­zás­nak. Hosszú pá­lyá­ja alatt kü­lön­bö­ző vá­lasz­tó­kör­ze­tek­ben ért el si­kert, de kö­zü­lük a deb­re­ce­ni kép­vi­se­lő­ség emel­ke­dett ki, nem vé­let­le­nül. A vá­ros­ban a kon­zer­va­tív po­li­ti­kai irány­zat­nak ko­moly bá­zi­sa ala­kult ki, amely­re Beth­len hosszú tá­von is épít­he­tett. Ráadá­sul Deb­re­cent, az or­szág egyik leg­na­gyobb vá­ro­sát és a ha­zai kál­vi­niz­mus fel­leg­vá­rát kép­vi­sel­ni az or­szág­gyű­lés­ben ko­moly presz­tízs­növekedést je­len­tett szá­má­ra. Deb­re­cent, ahol el­ső íz­ben 1926-ban vá­lasz­tot­ták meg, Göm­bös Gyu­la mi­nisz­ter­el­nök­kel és he­lyi hí­vei­vel tá­madt konflik­tu­sa miatt 1935-ben el kel­lett hagy­nia. 1939-re a jobb­ol­da­li ra­di­ká­lis erők­kel tör­té­nő éles szem­bekerülése kö­vet­kez­té­ben par­la­men­ti kép­vi­se­lői te­vé­keny­sé­gé­nek be­fe­je­zé­sé­re kény­sze­rült.