Az első világháborút lezáró területi rendezések után Nagy-Britanniában csekély érdeklődést váltott ki a közép-európai régió keleti-délkeleti fele, aminek több oka volt. Az egyik, hogy gazdasági szempontból a térség majdnem teljesen jelentéktelen volt a pénzvilág, a City urai számára. Stratégiailag szintén nem voltak fontosak a kelet-közép-európai államok, mindazonáltal létezett bizonyos rokonszenv Magyarország iránt, főként a magasabb angol társadalmi körökben és az üzleti világban. Emögött az angol és a magyar társadalomfejlődés rokon vonásai álltak, melyeket a korabeli magyar hivatalos ideológia gyakran hangoztatott. Példaként a Magna Carta és az Aranybulla szinte egyidejű megszületését és a monarchia intézményét említették.
Barcza György szerint, aki 1938–41 között Londonban képviselte Magyarországot, a magyarok iránti szimpátiában annak is szerepe volt, hogy a magyar „úri felfogás” és modor némileg hasonlított ahhoz, amit Angliában gentlemanlike-nak neveztek. Ez a rokonszenv azonban elsősorban a személyes kapcsolatokon alapult, s a Londonban hivatalos minőségben vagy magánemberként hosszabb ideig tartózkodó magyarok vívták ki maguknak és az országnak. Az angolokra általában
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
