A magyar mitológia régi állapotának és szerkezetének megismeréséhez a többi finnugor nép mitológiájának és istenrendszerének kellene mintául szolgálnia. A magyar anyag azonban erre nem ad lehetőséget, mert teljesen eltér a többi finnugor, de még a nyelvileg legközelebbinek tartott obi-ugor anyagtól is. Ez a tény azzal magyarázható, hogy a magyarság a legközelebbinek tartott nyelvrokonaitól is több ezer éve elvált, és megszűnt közöttük minden nyelvi, illetve kulturális kapcsolat.
A források sokféleségeMivel a magyar néphitanyagban nincsenek olyan korai szövegek, amelyeket a kutatás joggal tarthat a mítoszteremtő korok termékének (mint pl. az északi germán népek sagái vagy a kaukázusi Nárt-eposz), ezért a közvetett forrásokra kell támaszkodnunk. A mitológiai adatok forrásai lehetnek a régészeti leletek, az antik szerzők magyarokra vonatkozó adatai, a középkori történeti krónikák elbeszélései, az írott források, köztük az elmúlt századok irodalmi hagyatéka és végül a folklór. Azért kell hangsúlyozni a szóbeli néphagyomány, a szokások és a népművészet (különösen a fafaragás és a hímzések
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
