Az olümpiai sportágak

Ló- és ko­csi­ver­se­nyek

A gö­rö­gök va­la­mennyi sport­ág kö­zül a ko­csi- és ló­ver­se­nyeket ked­vel­ték leg­job­ban. A leg­neve­ze­te­sebb ko­csi­ver­se­nye­ket Olüm­piában ren­dez­ték Kr. e. 680-tól, az el­ső olümpiai ló­ver­senyt pe­dig Kr. e. 648-ban. De a „grand slam” má­sik há­rom hely­szí­nén, Iszthmiában, Nemeában, sőt, az er­re a leg­ke­vés­bé al­kal­mas, he­gyes-völ­gyes Del­phoi­ban is ren­dez­tek lo­vas­ver­se­nye­ket. Mint­hogy ezek vol­tak az ün­nep­sé­gek leg­lát­vá­nyo­sabb ver­seny­szá­mai, Olümpiában ezek nyi­tot­ták meg (legalábbis a Kr. e. 5. szá­zad ele­jén), Del­phoi­ban, a Pü­thián pe­dig ezek zár­ták a prog­ra­mot. Az Íliaszban ket­tes fo­ga­tok küz­döt­tek egy­más­sal, az olümpiai ver­se­nye­ken azon­ban a ve­szé­lye­sebb, tech­ni­ká­sabb s egy­ben lát­vá­nyo­sabb négyes fo­ga­tok ver­se­nyez­tek. A ket­tes fo­ga­tok ver­se­nyét csak Kr. e. 408-ban ve­zet­ték be, de 500 és 444 kö­zött ösz­vér­fo­gat-ver­se­nyek, 496 és 444 kö­zött pe­dig kan­ca­fu­ta­mok is vol­tak. Az egyes ver­seny­szá­mok so­rán el­té­rő volt a tel­je­sí­ten­dő táv. A tá­vok hossza Joachim Ebert szá­mí­tá­sa sze­rint, emel­ke­dő sor­rend­ben:

csi­kó­fut­ta­tás 1472 m ló­fut­ta­tás 2624 m ket­tes csi­kó­fo­gat 3776 m ket­tes ló­fo­gat 9536 m négyes csi­kó­fo­gat 9536 m négyes ló­fo­gat 14144 m

A rajt Olümpiában bo­nyo­lult rajt­gép se­gít­sé­gé­vel tör­tént. A lo­vak vagy sze­ke­rek előtt egy kö­te­let fe­szí­tet­tek ki, amit az egyes lo­vak vagy ko­csik