Az olümpiai béke

Szók­ra­tész, az athé­ni fi­lo­zó­fus egy­szer egy Arisztipposz ne­vű szo­fis­tá­val vi­tá­zott ar­ról, hogy fe­le­lős­ség­gel tar­to­zunk-e a kö­zös­ség­nek, amely­ben élünk. Arisz­tipposz úgy vé­le­ke­dett, hogy sza­bad­sá­gát ak­kor őriz­he­ti meg leg­könnyeb­ben, ha nem csat­la­ko­zik egyet­len ál­lam pol­gá­rai­hoz sem, ha­nem min­de­nütt ide­gen ma­rad. 

Ma­gá­nyos uta­zó

Szók­ra­tész ek­kor ar­ra fi­gyel­mez­tet­te, hogy sa­ját vá­ro­sá­nak pol­gá­rai közt is sok sé­re­lem ér­he­ti az em­bert, „ne­ked meg sem­mi ilyen vé­del­med nincs, mégis ál­lan­dóan az uta­kon csa­va­rogsz, ahol pe­dig a leg­több jog­ta­lan­ság ér­het. Ha megér­ke­zel egy vá­ros­ba, a legutol­só pol­gár­nál is ke­ve­seb­bet érsz, és olyan a hely­ze­ted, hogy aki csak jog­ta­lan­kod­ni akar, sza­ba­don rád tá­mad­hat. Ta­lán azt hi­szed, hogy azért, mert ide­gen vagy, nem fog­nak bán­tal­maz­ni? Vagy ab­ban bí­zol, hogy az ál­la­mok, ami­kor be­lépsz te­rü­le­tük­re, és ami­kor ki­lépsz on­nan, hír­nö­kök­kel hir­de­tik ki, hogy sza­va­tol­ják biz­ton­sá­go­dat? Ta­lán azt hi­szed, hogy olyan rab­szol­ga len­nél, ame­lyik egyet­len úr­nak sem hajt hasz­not?” Vagyis az uta­zót bár­mi­kor bár­ki elad­hat­ta rab­szol­gá­nak (ez a baleset ál­lí­tó­lag ma­gá­val Pla­tón­nal is meg­esett egy­szer). 

 A versenyen elnöklő I. Theodosziosz császár átnyújtja a győzelmi koszorút, Kr. u. 390 k. Röviddel később betiltotta a játékokat

Thu­kü­di­dész ugyanezt erő­sí­ti meg tör­té­ne­ti mun­ká­já­nak be­ve­ze­tő­jé­ben. „A szá­raz­föl­dön la­kók is fosz­to­gat­ták egy­mást, s Hel­lasz nagy ré­szén nap­jain­kig él ez a szo­kás, így az ozoliszi lokrisziaknál, az aitó­liaiaknál, az akarnaniaiaknál s a szá­raz­föld egyéb ot­ta­ni vi­dé­kein la­kók­nál; a ré­gi rab­ló élet­mód ma­rad­vá­nya az itt la­kók­nak az a szo­ká­sa is, hogy ál­lan­dóan fegy­vert vi­sel­nek.” Vagyis bi­zo­nyos vi­dé­kek kü­lö­nö­sen ve­sze­del­mes­nek szá­mí­tot­tak az uta­zók szá­má­ra. Ezek kö­zé tar­to­zott Lokrisz is. 

Kü­lö­nö­sen jel­lem­ző két lokriszi vá­ros­ka – Oiantheia és Kha­leion – Kr. e. 5. szá­zad kö­ze­pén kö­tött szer­ző­dé­se a rab­lá­sok sza­bá­lyo­zá­sá­ról: „Az oiantheiai ide­gent ne hur­col­has­sák el khaleioni te­rü­le­ten, se a khaleionit az oiantheiai te­rü­le­ten, se va­gyo­nu­kat ne