Az MDF útja a hatalomhoz

Az el­ső sza­bad vá­lasz­tá­sok meg­nye­ré­se nyo­mán kor­mányt ala­kí­tó po­li­ti­kai erő si­ke­ré­nek tit­ka el­ső­sor­ban két té­nye­ző sze­ren­csés ta­lál­ko­zá­sá­nak kö­szön­he­tő. Az egyik a leg­szé­le­sebb tár­sa­dal­mi bá­zis­ra tá­masz­ko­dó, leg­job­ban szer­ve­zett el­len­zé­ki moz­ga­lom: a Ma­gyar De­mok­ra­ta Fó­rum; a má­sik egy rend­kí­vü­li ké­pes­sé­gek­kel, fel­ké­szült­ség­gel, al­ka­ti és mo­rá­lis adott­sá­gok­kal ren­del­ke­ző – és már az in­du­lás­nál pro­fi­nak tű­nő – po­li­ti­kus: An­tall Jó­zsef. Az előb­bit az utób­bi for­mál­ta győ­ze­lem­re és kor­mány­zás­ra al­kal­mas po­li­ti­kai párt­tá; az utób­bi szá­má­ra az előb­bi tet­te le­he­tő­vé a mi­nisz­ter­el­nö­ki poszt el­nye­ré­sét.

Az 1987 őszén lét­re­jött MDF gyö­ke­rei a het­ve­nes évek vé­gé­nek, nyolc­va­nas évek ele­jé­nek ér­tel­mi­sé­gi – fő­ként iro­dal­már – ber­kei­be, ba­rá­ti kö­rök, asz­tal­tár­sa­sá­gok vi­lá­gá­ba nyúl­nak vissza. A nyolc­va­nas évek kö­ze­pé­re ezek a né­pi írói ha­gyo­mány­hoz kö­tő­dő, nem­ze­ti és de­mok­ra­ti­kus el­kö­te­le­zett­sé­gű kö­rök egy­re in­kább át­po­li­ti­zá­lód­tak, és elér­kez­tek a szer­ve­ző­dés