Az irreguláris hadviselés

A fegy­ve­res konf­lik­tu­sok­kal fog­lal­ko­zó szak­iro­da­lom­ban po­li­ti­kai erő­szak­ként, ter­ro­riz­mus­ként, nem há­bo­rús had­mű­ve­let­ként, ala­csony in­ten­zi­tá­sú konf­lik­tus­ként, né­pi, for­ra­dal­mi, nem­ze­ti fel­sza­ba­dí­tó há­bo­rú­ként, ge­ril­la- vagy par­ti­zán­há­bo­rú­ként, az el­len­ség hát­or­szá­gá­ban ví­vott há­bo­rú­ként, bi­ro­dal­mi rend­te­rem­tés­ként vagy kis há­bo­rú­ként is em­lí­tik az ir­re­gu­lá­ris had­vi­se­lést. Bár az egyes ir­re­gu­lá­ris konf­lik­tu­sok kü­lön­böz­het­nek tár­sa­dal­mi, kul­tu­rá­lis, gaz­da­sá­gi di­men­zióik­ban, sőt tí­pu­suk­ban is (for­ra­dal­mi, par­ti­zán-, ge­ril­la-, fel­sza­ba­dí­tó, vagy pol­gár­há­bo­rúk), min­den eset­ben a po­li­ti­kai ha­ta­lom meg­szer­zé­se a tét. 

A poszt­mo­dern és kri­ti­kai el­mé­le­tek hí­vei ugyanak­kor nem fo­gad­ják el az ir­re­gu­lá­ris