rubicon

Az európai béke a hidegháború árnyékában

16 perc olvasás
Az „eu­ró­pai” tel­je­sen mást je­len­tett a nyu­gat- és a ke­let-­eu­ró­paiak szá­má­ra? A szov­jet ura­lom új iden­ti­tás­hoz ve­ze­tett-e Eu­ró­pa ke­le­ti fe­lé­ben? A va­ló­di kér­dés nem az, hogy ki kezd­te és ki nyer­te a hi­deg­há­bo­rút. A va­ló­di kér­dés az: mi­lyen nyo­mo­kat ha­gyott ez a kor­szak a tár­sa­dal­mak tu­da­tá­ban, mi­lyen ér­de­kek fű­zik a „nyu­ga­ti” in­téz­mé­nye­ket és eli­te­ket a ke­let–nyu­ga­ti vá­lasz­tó­vo­nal fenn­tar­tá­sá­hoz? Az eu­ró­pai bé­ke­ren­de­zés (egy­faj­ta ter­mé­sze­tes eu­ró­pai egye­sí­té­si fo­lya­mat) meg­tor­pant-e és a hi­deg­há­bo­rú hát­tér­be szo­rí­tot­ta-e?

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rús összeüt­kö­zést nem kö­vet­te át­fo­gó ren­de­zés, versailles-i tí­pu­sú bé­ke­kon­fe­ren­cia. Az Egye­sült Ál­la­mok, Nagy-B­ri­tan­nia és a Szov­jetunió ugyanis a pots­da­mi érte­kez­le­ten úgy hoz­ta lét­re a bé­ke­kö­tés fó­ru­mát, a Kül­ügy­mi­nisz­te­rek Ta­ná­csát, hogy ar­ra csak a hit­le­ri szö­vet­sé­ges or­szá­gok bé­ke­szer­ző­dé­sei­nek elő­ké­szí­té­sét bíz­ták, mi­köz­ben az eu­ró­pai bé­ke­szer­ző­dés egé­szét meg­ha­tá­ro­zó né­met és oszt­rák kér­dés meg­vi­ta­tá­sát 1947-re ha­lasz­tot­ták.

Befejezetlen béke

A Kül­ügy­mi­nisz­te­rek Ta­ná­csá­nak fon­tos felada­ta lett vol­na –a Sta­te De­part­ment el­kép­ze­lé­se sze­rint – a ki­zá­ró­la­gos ér­dek­szfé­rák ki­kris­tá­lyo­so­dá­sá­nak megaka­dá­lyo­zá­sa. A pots­da­mi ér­te­kez­le­ten, a moszk­vai kül­ügy­mi­nisz­te­ri ta­lál­ko­zón és a ta­nács pá­ri­zsi

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta