Az asszír fővárosok

ASSUR. Asszí­ria ne­vé­ben is hor­doz­za a leg­ko­ráb­bi fő­vá­ros, As­sur ne­vét. Szin­tén As­sur­nak ne­vez­ték a ké­sőb­bi bi­ro­da­lom „nem­ze­ti” is­te­nét, aki ere­de­ti­leg an­nak a szik­lá­nak a he­lyi is­ten­sé­ge le­he­tett, amely­re a te­le­pü­lés épült. As­sur szen­té­lye kö­rül ala­kul­ha­tott ki a vá­ros még az ur­ba­ni­zá­ció haj­na­lán, és a Kr. e. 3. év­ez­red­ben már je­len­tős hellyé nőtt. La­kói már ek­kor a sé­mi ak­kád nyelv egy észa­ki nyelv­já­rá­sát be­szél­ték, me­lyet asszír­nak ne­ve­zünk. As­sur fon­tos ke­res­ke­del­mi utak men­tén fe­küdt, és a Kr. e. 2. év­ez­red el­ső fe­lé­ben, az ún. óasszír kor­ban a vá­ros ke­res­ke­dői kö­zel ezer km tá­vol­ság­ban, Ana­tó­lia szí­vé­ben is ala­pí­tot­tak te­le­pü­lé­se­ket. Gaz­dag­sá­ga fel­kel­tet­te a Me­zo­po­tá­miá­ba nagy tö­meg­ben be­te­le­pü­lő amur­rú (amo­ri­ta) no­má­dok fi­gyel­mét is, és egyik törzs­fő­jük, Sam­si­-A­dad el­fog­lal­ta a vá­rost. Bár As­sur nem lett az újon­nan ala­pí­tott ki­sebb bi­ro­da­lom fő­vá­ro­sa, a ké­sőb­bi asszír ural­ko­dók szá­má­ra Sam­si­-A­dad ál­la­ma lett a min­ta, me­lyet kö­vet­ni akar­tak, őt te­kin­tet­ték ko­rai előd­jük­nek. Sam­si­-A­dad épí­tet­te ki mo­nu­men­tá­lis for­má­ban As­sur is­ten temp­lo­mát, amely ké­sőbb Asszí­ria szak­rá­lis köz­pont­ja lett. Ha­lá­la után ál­la­ma szétesett, a vá­ros pe­dig to­vább­ra is más ha­tal­mak­tól füg­gött, leg­to­vább a Kau­ká­zus hegy­vi­dé­ké­ről szár­ma­zó hur­rik Mi­tan­ni ne­vű ál­la­má­tól.

As­sur bi­ro­dal­mi fő­vá­ros­sá elő­ször az ún. kö­zé­passzír ural­ko­dók alatt vált, akik le­ráz­va a hur­ri igát, Asszí­riát a kor nagy­ha­tal­mai kö­zé emel­ték. Olyan ve­szélyt je­len­tett Egyip­tom és a Het­ti­ta Bi­ro­da­lom szá­má­ra, hogy hosszas há­bo­rús­ko­dá­suk után ép­pen Asszí­ria miatt kel­lett bé­két köt­niük. I. Tu­kul­ti-­Ni­nur­ta (Kr. e. 1243–1207), az egyik leg­na­gyobb kö­zé­passzír ural­ko­dó Ba­bi­lont is el­fog­lal­ta, és Mar­duk is­ten szob­rát Asszí­riá­ba hoz­ta. A Kr. e. 13. szá­zad nagy ural­ko­dói alatt épült ki As­sur iga­zi nagy­vá­ros­sá, kul­ti­kus cent­rum­má, bár mé­re­te a ké­sőb­bi fő­vá­ro­sok nagy­sá­gá­hoz ké­pest nem volt túl­sá­go­san te­kin­té­lyes. A 70 hek­tár ki­ter­je­dé­sű te­le­pü­lést erős ket­tős fal­rend­szer véd­te, a kül­ső fal egy új ne­gye­det is