1848-ban Petőfi Sándor abban reménykedett, hogy „A zsarnokság ki fog pusztulni, és / Megint virítóbb lesz a föld színe…” Úgy tűnt, hogy egész Európa át fog alakulni. A tüntetések, fegyveres felkelések és háborúk során azonban szinte mindenhol felülkerekedett a régi államgépezet. Egy angol történész szerint 1848 volt az a fordulópont, amikor Európa nem fordult új irányba. Vajon igaza volt? Valóban eredménytelen volt az 1848-as nemzedék küzdelme?
Az 1848-as forradalmak egy gazdasági és egy politikai válság egymásra hatása következtében robbantak ki. Európa lakosságának nagy része még vidéken élt, ezért a gazdasági válságok e korban a mezőgazdaságról terjedtek át az iparra (és nem fordítva, mint a 20. században). Az 1845-ös és 1846-os rossz termés miatt mindenhol megemelkedett az élelmiszerek ára. Ezért a társadalom nagy része jövedelme nagyobb hányadát fordította élelmiszerek beszerzésére, és egyre kisebb részét iparcikkek vásárlására. A válság ennek következtében átterjedt az iparra is. Bár az 1847-es termés már bőséges volt, a munkanélküliség, az eladósodás és a bizonytalanság érzése nem csökkent.
Barikádharcok Párizsban, 1848. június 25.Ezzel egy időben Európa több országában is politikai harcok folytak a választójog kiterjesztése érdekében. Mindenhol a hatalomból kizárt polgári, értelmiségi vagy köznemesi rétegek álltak a mozgalom élére. Közép-, Dél- és Kelet-Európában a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
