A „Szovjetunióhoz igazodás” szükségessége Sztálin halála után sem szűnt meg, és a függőség is csak annyiban enyhült, hogy már nem a diktátori akarat, hanem a kollektív vezetés elvét valló szovjet pártelnökség egymással is harcoló tagjainak szándékai alakították a magyarországi eseményeket. A magyar pártvezetés tagjai maguk is előszeretettel hagyatkoztak a szovjet pártelnökség döntőbíráskodására, s a belpolitikai küzdelmekben politikai ellenfeleikkel szemben gyakorta játszották ki a szovjet kártyát. Az 1956-os forradalom előtörténetének máig alig ismert fejezete a budapesti szovjet nagykövet tevékenysége az SZKP XX. kongresszusa és 1956 októbere közötti időszakban.
Az 1940-es évek végétől mind az államközi, mind a pártközi kapcsolatokban bevettnek számított az a gyakorlat, hogy a kelet-európai országokban szolgálatot teljesítő szovjet diplomaták vagy szakértők „tanácsok” és „ajánlások” formájában beavatkoztak az illető ország belső ügyeibe, beleszóltak a káderkérdésekbe. Sztálin 1953. márciusi halála után Nyikita Hruscsov és vezetőtársai szükségét érezték a népi demokráciákkal való „normális” és szabályozottabb viszony kialakításának, törekedtek a kapcsolatok hivatalos alapokra helyezésére, rendszeressé tették a párt- és kormánydelegációk látogatásait. A szocialista országok párt- és állami vezetői e tanácskozásokon több tájékoztatást kaptak a szovjet belpolitikai helyzetről, az aktuális problémákról.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.