Eckhardt Tibor, 1932-től a Független Kisgazdapárt pártvezére a harmincas évek második felében a hazai ellenzék egyik meghatározó személyisége volt. 1941. március 7-én hagyta el Magyarországot, s Jugoszlávián, Görögországon, Egyiptomon és Dél-Afrikán keresztül 1941. augusztus 8-án érkezett meg az Egyesült Államokba. Küldetésének indokait tekintve máig számos részlet homályos. Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök tudtával indult útnak, de nem kapott semmiféle hivatalos felhatalmazást, az utazási költségeket viszont a Magyar Nemzeti Bank fedezte.
Valószínűleg az ún. konzervatív ellenzék meghatározó csoportja, az angolszász orientációjú, nagybirtokosokat, bankárokat, iparbárókat tömörítő Bethlen– Chorin-csoport kezdeményezte és szervezte a kisgazdapárti politikus misszióját. Feladata az volt, hogy rendelkezésre álljon, ha Magyarország szakít a hitleri Németországgal, kilép a háborúból, és átáll a szövetségesek oldalára, addig viszont képviselje és népszerűsítse Magyarországot (és a Horthy-rendszert), s a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő az átállást. Nem került elő bizonyíték arra, hogy 1941-ben vagy később felhatalmazást kapott volna egy ellenkormány felállítására.
Eckhardt 1941. szeptember 21-én megalakította a Független Magyarországért Mozgalmat, amely 27-én kiáltványban jelentette be, hogy Magyarország elvesztette függetlenségét, a Bárdossy-kormány német nyomásra cselekszik, s felszólította az emigrációban élő magyarságot, hogy hozza létre minden országban a mozgalom helyi szervezeteit. Két hónap múlva Eckhardt kidolgozta a szervezet 6 pontos programját, amelyben fő célként tűzte ki – pár évvel korábbi koncepciójával összhangban – mind a náci Németország, mind a sztálini Szovjetunió törekvései elleni védekezésül a Dunai Konföderáció létrehozását. Ezzel kapcsolatban több pozitív követelményt fogalmazott meg (a tagállamoknak demokratikus berendezkedésűeknek kell lenniük, viszonyukat demokratikus alapon és tárgyalások útján kell rendezniük), de a programban Eckhardt nem említette, hogy az új államszövetség létrehozását össze szeretné kötni a Habsburg-restaurációnak a szövetséges nagyhatalmak számára elfogadható modernebb változatával.
Eckhardt kiválasztása sem nemzeti, sem a Nyugat-barát kormánykörök szempontból nem bizonyult jó döntésnek. Nyelvtudása, külpolitikai tájékozottsága, amerikai kapcsolatai (1941 előtt háromszor járt az Egyesült Államokban) alkalmassá tették volna a feladatra, de politikai múltja miatt sebezhető volt, különösen egy olyan demokratikus országban, mint az Egyesült Államok.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.