Az eredetileg semmitmondó, formális „középkor” elnevezés napjainkra olyan tartalmakkal telítődött, olyan egyedi történeti struktúrát jelöl, hogy tudományos igénnyel csak Európa, sőt csak Nyugat-Európa esetében beszélhetünk erről a fogalomról. Nyuga-Európa ebben az értelemben nem földrajzi térség, hanem a történeti Occidens, amelynek területe a középkor folyamán Lengyelország és Magyarország keleti, illetve déli határáig terjedt.
KorszakhatárokA 17. század végén alakult ki a világtörténet hármas korszakbeosztása ókorra, középkorra és újkorra. E korszakolás első alkalmazója, Cellarius hallei professzor Nagy Konstantinnal kezdte és Konstantinápoly elestével (1453) fejezte be a középkor történetét. A 18. század végére általánosssá vált a 476-os, illetve 1492-es korszakhatár. Az utóbbit napjainkig a történészek többsége elfogadja, bár akadnak, akik inkább a reformációt (1517, 1520) tekintik a középkor végének. Sőt, újabban egyesek egészen a 16. század közepéig elmennek, amikor Európában már jelentkeztek a nagy felfedezések és a reformáció következményei.
Ma már a szakemberek nem 476-ot tekintik a középkor kezdetének, hiszen akkor nem történt semmi lényeges. A Nyugatrómai Császárság formális megszűnését a kortársak szinte észre sem vették. Ha egyetlen évszámhoz akarjuk kötni az új korszak kezdetét, akkor sokkal
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
