rubicon

A székelység hadi ereje a korai fejedelemség idején

14 perc olvasás

A székely társadalom az 1526. évi mohácsi csatát követő magyarországi trónviszály és belháború aktív részesévé vált, mivel támogatása nélkül sem Szapolyai János király (1526–1540), sem Habsburg Ferdinánd király (1526–1564) nem szerezhette meg az erdélyi tartomány feletti fennhatóságot. A 16. századi kortársak még igen magasra becsülték a mozgósítható székelyek számát: a beszámolókban akad néhány negyven-ötvenezres adat is. A valós hadipotenciál azonban maximum húszezer körül mozoghatott, ami elvileg önmagában is felért az összes többi erdélyi fegyveres erő létszámával, s ez a haderő 1526 után döntő szerephez is jutott az erdélyi vajdaságon belül, amikor két megválasztott és megkoronázott király küzdött az ország feletti hatalomért.

A 16. századra a székelységben kialakult a székely közösség vagyoni tagozódásának megfelelő hármas szervezet, a „tria genera Siculorum”. Az adómentesség fejében továbbra is valamennyi székely férfi hadköteles maradt, ám akadtak különbségek a felszerelésükben. A 16. század első felében az előkelők, a főemberek (primores) lovon, páncélban – azaz sodronyingben –, sisakban, karddal, kopjával, pajzzsal vonultak hadba. A lófők (primipili) legalább két lóval, sisakban, kopjával – és csákánnyal vagy buzogánnyal, esetleg még íjjal és nyilakkal, pajzs­zsal –, ám páncél nélkül szálltak táborba. A szegényebb közszékelyek pedig lándzsát, kardot, baltát

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.