Reformkornak tágabb értelemben (elsősorban irodalom- és művelődéstörténeti szempontból) az 1790–1848 közötti periódust nevezzük; a valóságos, erőteljes reformigények jelentkezését tekintve azonban az 1830–1848 közötti éveket tekintjük annak. A reformkor korábban elterjedt, 1825-től induló korszakolása csak irodalomtörténetileg indokolt: az Akadémia megalapítása, Vörösmarty Zalán futásának megjelenése, a romantika diadala stb. Az 1825–1827 közötti rendi országgyűlésen azonban erőteljes liberális ellenzéket még nem regisztrálhatunk.
Eszmei gyökerekA polgári átalakulás programját megfogalmazó magyar liberalizmus eszmei gyökerei még a 18. századba nyúlnak vissza: felvilágosodás, vallási türelem, államerősítő-abszolutista reformok éppúgy az előzményei közé tartoznak, mint a nagy francia forradalom eszméi. II. József halála után Magyarországon erős rendi-nemesi reformmozgalom jelentkezett, amely azonban a rendszert csak saját, rendi-nemesi érdekei szerint próbálta javítani, ám nem kívánta átalakítani. Az 1790. évi országgyűlés kilenc rendszeres bizottságot küldött ki reformok kidolgozására. Munkálatai, az operátumok, számos figyelemre méltó, előremutató javaslatot tartalmaztak, országgyűlési megtárgyalásuk azonban a napóleoni
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
