Petőfi Sándor legendás alakja, születésének és halálának máig nem minden ponton tisztázott helyszíne éppúgy foglalkoztatja a laikus közvéleményt, mint költészetének társművészetekkel való összehasonlító, új módszertani vizsgálata, a kép és a szöveg, a költészet és a portrék összeolvasása a kultúratudománnyal foglalkozó irodalomtörténészeket.
A hiteles/valós Petőfi-arc körül újra és újra fellángolnak a viták.
A Petőfi Irodalmi Múzeum „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Petőfi választásai című, 2011-ben megnyílt állandó kiállításának előkészítő munkálatai, valamint a kiállítás ARCpoetica című képkatalógusának (PIM, 2012) szerkesztése során újra számba kellett venni a Petőfi életében készült, valamint a kultuszához sorolható portrékat, ábrázolásokat. Az ikonográfia igényével létrehozott kiadvány a Petőfi-kép 1834–1849 közötti alakulását abból a szempontból vizsgálja, hogy „milyennek látták, illetve milyennek kívánták látni kortársai Petőfi Sándort, és hogyan volt jelen arcképeivel az irodalmi közéletben, hogyan hatott a költő tudatos imázsformálása a korabeli képzőművészeti megjelenítésekre”. E vizsgálódás egyik eddig is ismert, de nem hangsúlyozott következtetése, hogy Petőfi költői önmeghatározása és vizuális önmegjelenítése között szétválaszthatatlan a kapcsolat. E kettő szoros összefüggésének egyik jellemző példája az egyetlen róla készült fénykép, a Petőfi-dagerrotípia keletkezésének
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
