A pápák az ezredfordulón

Ful­dai Év­köny­vek egy vi­ta­tott hi­te­les­sé­gű be­jegy­zé­se sze­rint 882-ben a pá­pa­ság tör­té­ne­té­ben mind­ az ideig pél­dát­lan ese­mény tör­tént: VIII. Já­nos pá­pát ro­ko­nai ál­lí­tó­lag meg­gyil­kol­ták. 896-ban az­tán bal­jós­la­tú szín­já­ték­kal foly­ta­tó­dott az erő­sza­kos ese­mény­so­ro­zat, mely nem volt ép­pen men­tes bi­zo­nyos teát­rá­lis vo­ná­sok­tól sem. Eb­ben az esz­ten­dő­ben tá­vo­zott ugyanis az élők so­rá­ból For­mo­sus pápa, aki Itá­liá­ba hív­ta és csá­szár­rá ko­ro­náz­ta Ar­nulf ke­le­ti frank ki­rályt. Utó­da, VI.Ist­ván pe­dig – Ar­nulf el­len­fe­lé­nek, Spo­le­tói Lam­bert­nek a hí­ve – ke­gyet­len bosszút állt raj­ta: holt­tes­tét kiásat­ta a sír­ból, fő­pa­pi or­ná­tus­ba öl­töz­tet­te, egy er­re a cél­ra össze­hí­vott zsi­nat­tal for­má­li­san elítél­tet­te, majd meg­foszt­va fő­pa­pi jel­vé­nyei­től, tes­tét meg­cson­kít­tat­ta, s vé­gül a Ró­ma ut­cáin kör­be­hur­colt és meg­gya­lá­zott te­te­met a Ti­be­ris­be vet­tet­te.

Ami ezután kö­vet­ke­zett, ab­ból a kor­társak jog­gal kö­vet­kez­tet­het­tek ar­ra, hogy nem­csak a Ka­ro­ling Bi­ro­da­lom po­li­ti­kai rend­je lett im­már vég­le­ge­sen a múl­té, ha­nem bom­lás­nak in­dult az a szer­ve­zet is, mely szá­za­dok­ra nyú­ló tör­té­ne­te so­rán – a nép­ván­dor­lá­sok vi­ha­rai kö­ze­pet­te –