Amikor 1848. március 18-án az utolsó rendi országgyűlés elfogadta az úrbéri viszonyok felszámolásáról, valamint a közteherviselés bevezetéséről szóló törvényeket, nem rögtönöztek a követek. E változtatások régóta a liberális reformmozgalom programjának, az érdekegyesítés koncepciójának központi elemeit képezték, a közvélemény többsége bizonyosságként számolt bekövetkezésükkel.
A jobbágy–földesúr-viszony fenntartása ellen a reformkorban számos érvet sorakoztattak fel: gazdaságilag káros, mert alacsony hatékonyságú; súlyos társadalmi konfliktusokat hordoz, amelyek állandó robbanásveszélyt jelentenek; akadályozza a polgári nemzet, illetve nemzetállam létrejöttét. A 19. században már morálisan is tarthatatlannak minősült a személyes alávetettség. A nemesi adómentességet egyrészt a társadalmi igazságosság szempontjából támadták, de az elmaradott agrárország gazdasági modernizációját is lehetetlennek tartották a tehetős rétegek anyagi hozzájárulása nélkül.
A veszteségek ellensúlyozásaA történtek az előzmények ellenére sokkszerűen hatottak a nemességre. Igaz, az úrbéres szolgáltatások elvesztése legfeljebb egytizedüket érintette személyesen, de az országos és a megyei politikai közvéleményt éppen ez a töredék határozta meg. Az adómentesség megszűnése szélesebb kört érintett, bár a kisnemesség tömegeinek inkább csak a kiváltságtudat elvesztése
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
