A magyar delegáció január–február folyamán összesen 38 jegyzéket nyújtott be a békekonferenciához francia és angol nyelven, a hozzájuk tartozó több száz melléklettel – tanulmányokkal, statisztikákkal, térképekkel – együtt. Az igen terjedelmes anyag a békefeltételekkel szembeni bírálatokat és ellenjavaslatokat tartalmazta.
A brit és az olasz kormányfő február végén azt javasolta, hogy a magyar észrevételek alapján vizsgálják meg a határok kérdését és a béketervezet bizonyos gazdasági rendelkezéseit. A csehszlovák, román és jugoszláv delegáció tiltakozása, valamint a francia vezetők merev ellenállása miatt azonban a nagyhatalmak képviselői március 8-án visszatértek a korábban már elfogadott javaslatokhoz. Lloyd George mögül még saját külügyminisztériuma is kihátrált, a japán delegátusok tartották magukat ahhoz a gyakorlathoz, hogy európai kérdésekben nem foglalnak állást, az amerikai delegátus pedig – kormánya utasításának megfelelően – ekkor már csak megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon, így a magyar határok ügyében sem tett lépéseket.
A békekonferencia végül a béke szövegén csak csekély módosításokat tett, amelyek nem érintették a szerződés lényegét. A győztesek azonban szükségesnek látták, hogy megindokolják, miért nem méltányolják – kisebb korrekciókat leszámítva – a magyar delegáció észrevételeit, s ezt a békeszerződés végleges szövegéhez csatolt kísérőlevélben tették meg. A magyar fél által kért népszavazás megrendezését például azzal utasították el, hogy az „nem vezetne számba vehetően más eredményre, mint amilyenre Közép-Európa néprajzi viszonyainak és nemzeti aspirációinak tüzetes vizsgálata vezette a Hatalmakat”. Ami túlságosan magabiztos kijelentésnek bizonyult, tekintve, hogy az 1920–1935 között megrendezett referendumok mindegyike – köztük az 1921 decemberében Sopron környékén lebonyolított népszavazás is – felülbírálta a békekonferencia által megállapított határokat.
Az alábbiakban a békekonferencia magyar beadványokra adott válaszának – a konferencia elnöke, Alexandre Millerand által május 6-i keltezéssel aláírt, ún. kísérőlevélnek – a részleteit közöljük, amelyet a végleges békefeltételekhez csatoltak. Ebben a győztes hatalmak megindokolják, miért nem fogadták el a magyar érveket, s miért hagyták helyben, szinte változtatás nélkül, az előzetes békefeltételeket.
Elnök
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta