A feudális magyar állam alapításának idején – a 10-11. század fordulóján – a szó korabeli, nyugat-európai értelmében vett várost nem találunk Magyarországon. A királyi székhely és a jelentősebb uralmi, megye-, érseki és püspöki központok voltak azok a települések, amelyekben benne rejlett a várossá alakulás lehetősége. Míg Nyugat-Európában a város fogalmához kezdettől fogva hozzátapad a kereskedelmi centrum jelleg, később az ipari fejlődés, Magyarországon e korai szakaszban a városok adminisztrációs-katonai-egyházi központ jellege dominál. A gazdasági centrummá válás vonásai csak lassan jelennek meg a magyar városok arculatán.
A sajátos társadalmi fejlődés tekintetében a magyar városok története nem különbözik a közép-európaiakétól. Városról (szabad királyi városokról, latinul liberae regiae civitatisról) akkor beszélhetünk, amikor egy település közvetlen királyi fügésbe kerül, vagyis kikerül a földesúri vagy egyházi fennhatóság alól, s mint privilégiumokkal, kiváltságokkal rendelkező közösség él tovább. (Első városaink
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
