A magyar tábori csendőrség

Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege egyike volt azoknak, amely [sic!] a háborús előkészületek folyamán a tábori rendészeti szolgálat megszervezésével és előkészítésével a legkevesebbet törődött. Nem tekintve a francia hadsereget, amelynek tábori rendészete mind szervezetében, mind létszámában a legfejlettebb volt, még a kisebb államok (pl. Belgium, Románia) tábori rendészete is felülmúlta korszerűségében az Osztrák–Magyar Monarchia ilyen szervezetét. A Monarchia 1914-ben is még az 1870/71-i háború tapasztalataira alapozott, tehát már teljesen elavult tábori rendészeti szervezettel és szabályzattal lépett a világháborúba.”

A fenti mondatokat egy ismeretlen csendőrtiszt jegyezte fel a magyar tábori rendészetre vonatkozó szabályzat előkészítő munkái során elkészült szabályzattervezethez írott indoklásban.

A tábori rendészet szabályozása a Magyar Királyi Honvédség vezetése számára – már csak a világháborús tapasztalatok okán is – fontosnak tűnt az 1938-ban megindult haderő-fejlesztési, -szervezési időszakban. A korábbi években ugyanis a kérdéssel nem foglalkoztak. Az érvényben lévő szabályzatok – elsősorban a Harcászati Szabályzat – legfeljebb néhány mondat erejéig tettek említést a tábori rendészetről, a tábori csendőri szolgálatról, melyet nem egy esetben tábori rendőri szolgálatnak neveztek.

Csendőrtisztek lovaskiképzésen. Némethy Ferenc csendőr alezredes által küldött képeslap, 1914

A tábori rendészeti szolgálat – amelynek végrehajtói közegei a Magyar Királyi Honvédségen belül a tábori csendőrök, illetve a csapattestek (értsd: ezredek, osztályok, zászlóaljak) esetében csapatcsendőrök voltak – minden állam hadra kelt seregében jelentős szerepet kapott. Ezen szolgálat feladatai közé tartozott – elnevezésétől függetlenül – a haderőn belül a rend és fegyelem fenntartása, a bűncselekmények elkövetésének megakadályozása, illetve az elkövetettek felderítése, továbbá a megszállt, valamint a hadműveleti területen lévő polgári lakosság – lett légyen az ellenséges vagy saját – körében a haderővel kapcsolatba hozható tevékenység ellenőrzése, a kémelhárítás stb.

A tábori csendőrség felállítására – az 1938-tól kezdődően jól nyomon követhető magyarországi rendelkezések szerint – a Magyar Királyi Honvédség részleges vagy teljes mozgósítása esetén került sor. Békeidőszakban a honvédségen belül nem volt szükség tábori csendőrség létrehozására, mivel a vonatkozó szabályozások elegendőek és megfelelőek voltak a belső