Szent László az Árpád-ház azon tagjai közé tartozik, akik már trónra lépésük előtt is jelentős szerephez jutottak a Magyar Királyság sorsának alakításában, így indokolatlan lenne a személyével fémjelzett kor leszűkítése azokra az évekre, amelyekben királyként uralkodott. Szent László korára tehát olyan időszakként tekinthetünk, amelynek határait László politikai színrelépésének és uralkodóként bekövetkezett halálának időpontjai (1063–1095) jelölik ki. Az így meghatározott korszakban számos olyan jelenség azonosítható a Magyar Királyság történetében, mely a 11. század első felében megindult kezdeményezések szerves folytatásának tekinthető, s ha bizonyos változások tetten is érhetők, azok nem lépik át a korábbi időszakban kialakított kereteket. Van ugyanakkor a változások között néhány olyan is, mely új irányokat jelöl ki s maga válik a későbbi fejlődés megalapozójává.
Politikatörténeti szempontból az időszak két határozottan elkülönülő részre tagolódik, s a kettő közötti határ éppen 1077-ben, Szent László trónra lépésének évében jelölhető meg. Az első szakaszt a Szent István halálát követően nem sokkal kialakult zűrzavar jellemzi. 1041 és 1074 között hat uralkodóváltásra került sor a Magyar Királyságban, s ezek mindegyikét erőszakos események kényszerítették ki, többségükhöz külföldi hatalom beavatkozása is társult. A Szent István által kijelölt utód, Péter uralmának az elégedetlen előkelők palotaforradalma vetett véget 1041-ben. A német földre menekült
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
