A középkori Magyarországon a király székhelyén, az udvarban tartózkodás volt a hatalom alapja. A király a maga személyében reprezentálta az államot, következésképp az ő környezetében tartózkodás egyet jelentett az államügyekbe való beleszólással, a király tanácsában való részvétellel. A király személyes udvartartásának tagjai a legfőbb „állami” tisztségviselők is egyben. Elnevezésük: lovászmester, étekfogó, tárnokmester megőrizte a király személyéhez kötöttségük emlékét, azt, hogy a király személyes szolgálatából indulva lettek az ország vezetői, s e megnevezések a királyság fennállása alatt mindvégig előkelő, kitüntető címnek számítottak. A középkori Magyarországon az udvarban tartózkodó valamennyi báró megjelenhetett a király tanácsában, s ott hangoztathatta véleményét a napi politikai kérdésekben. Nevüket megemlítették a királyi ünnepélyes kiváltságlevelek (privilégiumok) méltóságsorai, s többen közülük a rájuk ruházott tisztségben kiterjedt oklevéladói tevékenységet folytattak. Az ő tevékenységükről részletesebb információink vannak: a nádor, az országbíró, a királyi tárnokmester jelentős bírói tevékenységéről oklevelek garmadája tudósít, ami egyben azt is tanúsítja, hogy a királyi tanácsban való szereplés mellett tisztségük révén az ország igazgatásában, az udvari ítélkezésben,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
