A latin eredetű szó (curia) udvart, telket, házat egyaránt jelent, s a jelentések érezhetően összefüggnek egymással. Különleges „udvarra”, házra, telekre kell itt gondolni, nem holmi falusi-parasztira. Nem külső megjelenése, hanem jogi helyzete emeli ki a kúriát a falusi világból: az úr, a nemesúr saját telkéről, portájáról van szó, amelyet nem lehet adó alá vonni, ahova nem szállásolható katona, ahova nem léphetnek be kedvük szerint a megye pandúrjai.
A kúria szó eredetileg az épülethez tartozó telket-udvart jelentette (a saját jobbágytelkén élő szegény kisnemest ezért nevezzük kuriális nemesnek, kurialistának), később már főként magát a lakóházat jelölte. Ilyen jelentésátvitellel jött létre a szó másik, a magyarban legfelsőbb bíróságot tartalmazó jelentése: a Kúria 1848-ig a két legfelsőbb bíróság, a Királyi Tábla és a Hétszemélyes Tábla együttes megnevezése (hasonló eredete van a pápai bíborosi testületnek, a pápa kormányzatának, amelyet szintén kúriának hívnak).
Téves viszont az az elképzelés, hogy a kúria – vagyis most már és a továbbiakban a nemes lakóháza – évszázadok óta külső megjelenésében is kiemelkedett volna a
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
